Étterem kóstoló • 2 nap
Az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam Nyírbátorban. A városban megszámlálhatatlan látnivaló van, igazán érdemes elutazni ide és sorra venni őket, ahogy én is fogom a bejegyzéseken keresztül.
Az eredetileg családi kápolnának és temetkezési helynek szánt épület, az ország egyik leglátogatottabb műemléke, hazánk legjelentősebb késő gótikus vallási épülete. Építésének oka az 1479-es kenyérmezei csatában elért győzelem volt. Építtetője Báthori István erdélyi vajda, országbíró, a kenyérmezei csata hőse volt, aki jelentős szerepet játszott az egyik korábbi bejegyzésben szereplő várkastély és a későbbiekben bemutatásra kerülő minorita templom építésében is. A győztes csata után Báthori István már a helyszínen építtetett egy kápolnát, Nyírbátorban pedig a fogadalma szerint megépíttetett János szerzetes-építész által két templomot: egyet a nép számára (a mai római katolikus minorita templom), egyet pedig a családja számára (a mai református templom). A gótikus stílusban véghez vitt építkezés kezdetének dátuma 1484. befejezése 1511. A templom 44 méter hosszú, 12 méter széles, belmagassága 20 méter, a tetőgerinc magassága 31 méter.
Az épület egyhajós teremtemplom, egyetlen teremből áll, beugrás nélküli, sokszögű szentéllyel, meredek tetőzettel, és égre törő pillérekkel rendelkezik. Délnyugati sarkához kis méretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. A keleti oldalon elhelyezkedő szentély nyolcszögletes záródású, ablak csak a délkeleti oldalán található. A szentélyben egy reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülke, és két szarkofág található: az egyik az 1493-ban elhunyt kenyérmezei győztes Báthori Istváné, amelyen harci díszben ábrázolták. A másik szarkofág a sekrestyében az 1605-ben elhunyt országbíró, zsoltáros Báthori Istváné. A déli kettős kapu fölött vésték fel az 1484-es építési évszámot. A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus ajtó, fölötte látható a sárkányos Báthory-címer. Északi oldalához egykor emeletes sekrestye tartozott. A templomhoz tartozott egy külön álló kápolna is, amely talán a XII. században már említett, Krisztus testéről elnevezett kápolna lehetett. A templomból egy ajtón keresztül lehetett átjárni a kápolnába, de ma ez az ajtó el van falazva.
1547-ben Báthori György áttért a református hitre, és átadta a család templomát a református gyülekezetnek. A templom része a mellette álló, 1640-ben készült fa harangtorony, melyet erdélyi mintára készítettek Bethlen István és fia, Péter. A tölgyfa gerendákból ácsolt, zsindellyel fedett, négy fiatornyos, közel 30 méter magas torony, Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába.
1811-ben a templom alatti kripta befalazásáról intézkedtek, majd 1834-ben földrengés rongálta meg az épületet, de 1837-ben helyreállították a károkat. 1897-ben készült el a hármas ívű nyugati karzat, 1931-1934 között pedig Möller István vezetésével főleg szerkezeti megerősítés folyt. 1960-1964 között műemléki feltárást és helyreállítást végeztek. A legutóbbi felújítás során a templom új turisztikai látványelemekkel is bővült. A toronyban felújított lépcső mellett lift kapott helyet, így bemutatható és látogatható az Európában egyedülálló ácsolt, helyreállított fedélszék. A tetőszerkezethez egy film és fényjáték is kapcsolódik, amit a látogatók a boltozat fölött kialakított közlekedőrács-szerkezetről tekinthetnek meg.
