Ondoher elővigyázatossága a határ megerősítésével kapcsolatban igazolást nyert. A kabai orkok soha nem látott nagyságú haderőt toboroztak össze, és elindultak a gazdag mezőgazdasági vidékek fel. A zöldbőrűek mintha csak másolták volna a legutóbbi hadjáratukat. Februárhoz hasonlóan most is kísérte a sereget egy nagyobb goblin csapat, valamint egy önálló kontingens a különös fegyverzetű Uruk-hai osztagokból. Ez utóbbiak száma aggasztóan nagy volt, és kíméletlenül fosztogatva kezdték meg a támadást a Sajó mentén. Senkinek nem kegyelmeztek, olthatatlan gyűlölettel kaszaboltak le mindenkit aki elég ostoba volt szembeszállni velük, különösen a mágusokkal bántak el kegyetlenül. A határvédő csapatok felvették velük a küzdelmet, és elhúzódó csaták sorozatát vívták egymással, de a fertelmek végül teret nyertek és meghátrálásra kényszerítették a védőket. A Sajó jobb partján védekező csapatnak írmagja sem maradt, de a bal oldalon sem volt sokkal rózsásabb a helyzet, bár az orkok is jelentősen megfogyatkoztak a küzdelmek végére, farkaslovasaik például mind egy szálig odavesztek.

Az ifjú hadvezérekkel

A csatavesztést talán magyarázhatja az orkok különös taktikája, felszereltsége, valamint, hogy Farthakis és a könnyűlovasság nem volt a határ ezen részén ekkor. Észlelték ugyanis, hogy a Gakamak vezette fősereg északabbra lépett Osogolt földjére és egyenesen nyugatnak, Sajóvámos felé tartanak. A település, a mellette lévő két hídnak köszönhetően fontos átkelési pontnak számított. Ha sikerül ott befészkelniük magukat az orkoknak, szinte lehetetlen lesz jelentős véráldozat nélkül kifüstölni őket onnan. A hírrel maga Farthakis loholt a fősereghez, mely az első hírekre reagálva délre indult a betolakodók ellen. Az új helyzet viszont azt kívánta meg, hogy a határ védelmével megbízott csapatok amíg csak lehet tartsák fel a Sajó mentén az Urukokat, a főseregnek Gakamak ellen kellett vonulnia.

 A hadrendek

A csapatok a Sajó folyó és a Kübb hegyek közti dombos-fás  területen találkoztak össze. Az emberek felderítőik jelentése alapján pontosan tisztában voltak az orkok seregével, de tudták a két napja feltűnt póklovasok is mindent jelentettek Gakamaknak. A pókok gyorsaságával még a könnyűlovasok sem tudtak versengeni, esélyük sem volt a goblinokat elcsípniük. Az ork vezér csatarendjének jobb szélére koncentrálta összes pók- és vadkanlovasát, és maga is itt foglalt helyet. Mögöttük egy nagy csapat goblin álldogált láthatóan ijedten. A derékhadat a mindkét kezükben roppant fejszéket lóbáló orkok két csapata tette ki, de előttük valami furcsa köd terjengett, aminek a mélyéről vékony hangok szűrődtek ki, goblinok. A derékhad mögül folyamatos dobolás ritmusa hangzott, már ha a folyamatos dübörgést annak lehet nevezni. A közelében tartózkodó orkok és trollok mind szemmel láthatóan hatalmas örömüket lelték benne. A bal szélen apró termetű, furcsa harci festésű orkocskák álltak a trollok és orkok előtt.

Roham jobbszélen

Roham testközelből

Ondoher serege bal szárnyára mindössze egy gyalogos lovag osztagot helyezett. A csapatnak szíverősítő gyanánt kiutalta az utolsó adag sört is. Szegények ha meghalnak, legalább vidáman tegyék meg. Feladatuk mindössze a pozíciójuk tartása volt, ami lehetetlennek látszott. Mellettük egy dombtetőn egy ballista és amellett Trici foglalt helyet. Ezt a harccsoportot Farthakis irányítására bízta, aki mellé rendelt egy seregzászlóst is. A derékhadat egy milícia csapat és a fekete harci bestia alkotta, akit ekkorra a katonák El'Diabló néven emlegettek. A névadásról csak azt tudjuk, hogy a Vérkövek ütközete után kapta. Állítólag megsemmisített egy zombi légiót, akikre a csata kezdetén azt mondták a veterán lovagok, hogy azokat csak az ördög tudná elpusztítani, majd miután megsegítve a barbárokból alakított kontingenst eltiporva az élőholtakat, azok aggatták rá az ő nyelvükön ördögöt jelentő nevet. Ennek igazságtartalma ugyanakkor kérdéses. Az viszont biztos, hogy mindkét bestia hátán volt egy-egy torony a csata alatt, amibe ismétlő ballistát telepítettek. A derékhadhoz csatlakoztak még a páncélozott lovasok is. A jobb szélen foglalt helyet a könnyűlovasság és a veterán gyalogos lovagok, valamint Ondoher is Quetz hátán. Mögöttük egy kisebb dombon egy másik ballista üteg foglalt pozíciót.

A zöldbőrűek ellenrohama

Amire Osogolt seregei válaszolnak

A jobbszárny diadalmaskodott

A csatát az orkok kezdték. A jobb szélen a pók- és vadkanlovasok elindultak előre Gakamak vezetésével. A jobb szélen az orkocskákat maguk előtt lökdösve elindultak a trollok és orkok is. Középen a sűrű köd alig haladt előre valamennyit, Amennyire bele lehetett látni a sűrű gomolyagba, láthatóan tartottak a fekete bestiától. Az emberek erre reagálva a bal szélen kicsit visszahúzódtak, a jobb szélen viszont nekiindultak. Mind a könnyűlovasok és gyalogos lovagok megrohanták a hozzájuk legközelebbi orkocskákat. A rohamok elsöprőek voltak, mindkét osztagot elsöpörték. Trici a derékhadhoz közeli állását feladva elindult a bal szél felé a várható rohamokra ellenrohammal reagálni. Az orkok erre kicsit közelebb merészkedtek középen és bal szárnyuk az imént sikeres rohamot vezető emberi jobbszárnyra vetette magát. Rohamuk, bár okozott némi veszteséget, egyik osztagot sem rendítette meg. Bal szélen három nyergelt osztag is veszélyeztette a már kissé kapatos lovagokat, akik mögött Farthakis csak az alkalmat várta egy rohamra. A ballisták bár amikor csak lehetett tüzet nyitottak, viszonylag kevés pusztítást tudtak véghezvinni az orkok között, de az egyik osztagból egy szerencsés lövéssel ötöt sikerült leszedniük. A jobb szélen az emberek ismétlődő rohamai alatt megtört egy csapat troll és egy regiment ork osztag is, ezzel az orkok bal szárnya teljesen megsemmisült, az embereknél viszont minden osztag megmaradt.

Rohamtávok felmérése középen

Közelharc középen...

...ami kicsit elhúzódik

A zöldbőrű derékhadra rohamot indító lovagok ugyan nem tudták megtörni egyből a velük harcban álló baltás orkokat, de a milícia és a fekete bestia kiverte a goblinokat a köd alól. Mint kiderült egy hatalmas üstből szállt fel az orrfacsaró bűzt árasztó füstgomolyag. Az orkok elszánt rohamot indítottak ezután. A milíciát lemészárolták, a bestiának is okoztak néhány sebet, a vadkanlovasok pedig eltiporták a hozzájuk közeli ballistát, és ezzel El'Diabló oldalába kerültek. Az egyik pókovas osztag hősiesen berohamozta a részeg lovagokat, de nem tudott kárt tenni bennük.

 Az orkok jobbszárnya

Az emberek minden fronton tovább rohamoztak. Bal szélen Farthakis és a seregzászlós a nekik oldalukat mutató vadkanlovasokra vetették magukat, akiket meglepett ez a heves és váratlan támadás, és összevissza kiabáltak egymásnak mialatt körülöttük folyt a harc. A gyalogos lovagok és Trici szembefordultak Gakamakkal, várták a rohamát. A derékhad így tovább tudott rohamozni, és újabb sebeket adni az ork regimenteknek. A jobb szélen a roham tovább folytatódott, éles balkanyarral mindenki az ork derékhad hátába akart kerülni. A könnyűlovasok szembetalálták magukat egy újabb troll csapattal, akikkel hosszan elnyúló csatába keveredtek, Kiképzésüknek hála bár a trolok hatalmas csapásokkal próbálták őket megtörni, nem sikerült zavart előidézni soraikban. Quetz hátán Ondoher előbb az ork dobokat némította el, majd az El'Diablóval harcoló orkokat támadta hátba. Ez megpecsételte az ő sorsukat is. Gakamak próbálta menteni a menthetőt, két fontos pozíciót birtokló csapatához szeretett volna eljutni, de Trici és a  részeg lovagok kíméletlenül megölték. A csata utolsó mozzanata az volt amikor Ondoher hátbatámadta az egyetlen megmaradt póklovas osztagot és azon mód lemészárolta őket. Az ork haderőből mindössze három troll egy zászlós és a jobb szárny mögül a csata forgatagába magát be nem vető goblin horda marad. Az embereknél a csata során egy ballista és egy regiment milícia került veszteséglistára. A csatatér kulcsfontosságú pozíciói közül 1 volt csak az orkok kezén a csata végére, míg az emberek hármat is birtokoltak, valamint a másik kettőtől rohamtávnyira álltak csapataik, míg ellenség azok két rohamtávnyi közelében sem volt. A Kabai orkok megsemmisültek, ám ezzel a háborúnak nem volt vége. Erőltetett menetben a sereg délnek indult, de az északi sereg vesztét meghalló Urukok visszavonultak.

A részeg lovagok és Trici nyomás alatt

A határkövek mellett a vezérek tanácsot tartottak. Mivel a határőr csapatok majdnem megsemmisültek, a védelem egy esetleges támadás miatt sebezhető lett volna, így a támadást egyedül támogató Fréolrt leszavazták az alvezérek. Farthakis azzal érvelt, nem lehet tudni mikor csapnak le újra az élőholtak, illetve a Kübb hegyek aljában tanyázó törpök is veszélyt jelentenek jelenleg. A velük való viszony rendezését Ondoher saját feladatának tartotta, hiszen gyakorlatilag ő volt a felelős a kialakult helyzetért. A határ védelmének megfelelő újraszervezését Farthakisra bízta, míg a kiképzés folytatása maradt Fréolr hatáköre. Galnozs aki seregzászlósként bizonyította érdemeit a csatában és híres történetmesélő hírében állt már a seregbe vonulás előtt is, pedig feladatául kapta, hogy a lobogóval járja körbe a vidéket, és igyekezzen minél több embert toborozni a seregbe, hogy Fréolrnak legyen kit kiképezni.*

* kivonatok Tudós Fredrics – A hadtudomány kialakulásáról című művéből